A kertek kialakulása a sintó valláshoz kötődik. Szépen, rendezetten kialakított kerteket először csak a aszentélyek körül alakítottak ki. Az is gyakiro volt, hogy a kertben kisebb szentélyeket helyeznek el, hogy a vándorló istenek és szellemek megtudjanak ott pihenni. Ezek a kertek nagyon gyorsan megtetszettek a aföldesuraknak is, így hamarosan hobbi lett a kertészkedés. Volt amikor a földesúr maga rendezte be a kertét és válogatta ki a neki tetsző köveket, fákat és díszítőket. Amikor a buddhizmus elterjedt, szintén hatott a kertekre is. Megjelentek a budha vallást "követő" kertek is. De persze, nem csak a vallás kötötte ki azt, hogy milyen legyen a kert. Tükrözhette a földesúr gazdagságát vagy akár személyiségét is. A sok kerttípusból idővel kialakult a 4 legnépszerűbb. Mint a Paradicsomkert, Száraz kőkert, Sétálókert, és Teakert.

Paradicsomkert
Nevét a buddhista hitvilág paradicsomairól kapta. A kert egy adott pontból vagy oldalról nézve adhat tököletes látványt. Alapját általában egy kisebb tó vagy folyó adja amibe szigeteket alakítanak ki. Ezeket szép kövekkel rakják körbe a szigetre pedig egy nagyobb követ avgy egy kisebb fát helyeznek. A kert elengedhetetlen részei a kövekből kialakított vízesések és vízlépcsők. A parton fák állnak. Nem túl sok, csak éppen annyi, hogy természetesnek hasson, valamitn néhány szobor is kerülhet a partra. A kertet a körbevevő fák és hegyek tezsik teljessé, melyek szinte beleolvadnak a kertbe.

Száraz kőkert
Ez a kertfajta inkább a zen buddhizmushoz kötődik. Általában a templomok belső udvarában találhatók meg. Ezeket a templomokat általán magas tetős fal veszi körbe így a kert teljesen elkülönül a környező tájtól. A megteremtéséhez egy tökéletesen sík területet választanak, amelyet egyenletesen  kavicsokkal lefednek. Utána nagyobb sziklákat és köveket helyeznek le, melyek meditációs tárgyként szolgálnak. Az egyeldüli növény eben a kert típusban általában a moha, amely a sziklák körül található meg. Néha azonban bokrok és fák is kerülnek ide, de szigorúan csak a kavicságy szélén. A kavicsokat hullámosra gereblyézik, hogy a tenger hullámaira hasonlítson. De az is előfordul, hogy a sziklák a japán szigetvilágot ábrázolják.

Sétálókert
Ebben a kertben is rengeteg díszítő elem segít a látvány tökéletes kialakításában. A kert teljes megtekintéséhez azonban a körbejárása szügséges. Ezért a kert legfontosabb része az út, amin járunk. Ez készülhet kőlapokból, simára gereblyézett kavicsokból vagy egyszerű lapos deszkákból is. Viszont az utat néha megszakíthatja egy-egy híd, vagy nagyobb kövek amlyen lépkedve tudunk átkelni a másik oldalra. A kert legnagyobb szépsége viszont pont ebben rejlik, vagyis a harmonikus változásaiban. Itt a kis szigetek helyett csak félszigetek vannak.

Sétálókert^^

Teakaert
Ez a kerttípus csak sokkal később a Momoya-korszakban alakult ki. A kért szélétől egy szegéllyel körbevett ösvény vezet a teaházhoz, ami otthont ad a szertartásoknak. A szertartás gazdája rendezi el a kertet és a teaházat is valamint ő is takarítja ki. A kertet úgy tervezik meg, hogy séta közben lehessen a legjobban megcsodálni, vagyis azonn az ösvényen amelyen keresztül ellehet jutni a teaházhoz. Általában bambusz kerítéssel vannak körbevéve. Ezen a kapun belébve a vendég rögtön az ösvényre tér, ami elvezeti őt a szertartás helyszinére. Ez az út kőlapokból vagy apró kavicsokból áll. A szélén pedig kövekkel vagy bambuszkerítéssel díszítik. A növényzete fákból, bokrokból és mohából áll. Elengedhetetlen kellék itt a kőmedence, amiben a vendég megmoshatja a kezét és az arát a megtisztulás jeléül. Ezt a kerttípust inkább csak a gazdagabbak engedhetik meg maguknak. A többi embernek bérelhető teaházakat adnak ki, amelyet a szertartás idejére kibérelhetnek.

Teakert^^

A legtöbb japán kertben már keverednek a különböző stílusok.

(C)Kawaiik.gp