A kertek kialakul�sa a sint� vall�shoz k�t�dik. Sz�pen, rendezetten kialak�tott kerteket el�sz�r csak a aszent�lyek k�r�l alak�tottak ki. Az is gyakiro volt, hogy a kertben kisebb szent�lyeket helyeznek el, hogy a v�ndorl� istenek �s szellemek megtudjanak ott pihenni. Ezek a kertek nagyon gyorsan megtetszettek a af�ldesuraknak is, �gy hamarosan hobbi lett a kert�szked�s. Volt amikor a f�ldes�r maga rendezte be a kert�t �s v�logatta ki a neki tetsz� k�veket, f�kat �s d�sz�t�ket. Amikor a buddhizmus elterjedt, szint�n hatott a kertekre is. Megjelentek a budha vall�st "k�vet�" kertek is. De persze, nem csak a vall�s k�t�tte ki azt, hogy milyen legyen a kert. T�kr�zhette a f�ldes�r gazdags�g�t vagy ak�r szem�lyis�g�t is. A sok kertt�pusb�l id�vel kialakult a 4 legn�pszer�bb. Mint a Paradicsomkert, Sz�raz k�kert, S�t�l�kert, �s Teakert.

Paradicsomkert
Nev�t a buddhista hitvil�g paradicsomair�l kapta. A kert egy adott pontb�l vagy oldalr�l n�zve adhat t�k�letes l�tv�nyt. Alapj�t �ltal�ban egy kisebb t� vagy foly� adja amibe szigeteket alak�tanak ki. Ezeket sz�p k�vekkel rakj�k k�rbe a szigetre pedig egy nagyobb k�vet avgy egy kisebb f�t helyeznek. A kert elengedhetetlen r�szei a k�vekb�l kialak�tott v�zes�sek �s v�zl�pcs�k. A parton f�k �llnak. Nem t�l sok, csak �ppen annyi, hogy term�szetesnek hasson, valamitn n�h�ny szobor is ker�lhet a partra. A kertet a k�rbevev� f�k �s hegyek tezsik teljess�, melyek szinte beleolvadnak a kertbe.

Sz�raz k�kert
Ez a kertfajta ink�bb a zen buddhizmushoz k�t�dik. �ltal�ban a templomok bels� udvar�ban tal�lhat�k meg. Ezeket a templomokat �ltal�n magas tet�s fal veszi k�rbe �gy a kert teljesen elk�l�n�l a k�rnyez� t�jt�l. A megteremt�s�hez egy t�k�letesen s�k ter�letet v�lasztanak, amelyet egyenletesen  kavicsokkal lefednek. Ut�na nagyobb szikl�kat �s k�veket helyeznek le, melyek medit�ci�s t�rgyk�nt szolg�lnak. Az egyeld�li n�v�ny eben a kert t�pusban �ltal�ban a moha, amely a szikl�k k�r�l tal�lhat� meg. N�ha azonban bokrok �s f�k is ker�lnek ide, de szigor�an csak a kavics�gy sz�l�n. A kavicsokat hull�mosra gerebly�zik, hogy a tenger hull�maira hasonl�tson. De az is el�fordul, hogy a szikl�k a jap�n szigetvil�got �br�zolj�k.

S�t�l�kert
Ebben a kertben is rengeteg d�sz�t� elem seg�t a l�tv�ny t�k�letes kialak�t�s�ban. A kert teljes megtekint�s�hez azonban a k�rbej�r�sa sz�gs�ges. Ez�rt a kert legfontosabb r�sze az �t, amin j�runk. Ez k�sz�lhet k�lapokb�l, sim�ra gerebly�zett kavicsokb�l vagy egyszer� lapos deszk�kb�l is. Viszont az utat n�ha megszak�thatja egy-egy h�d, vagy nagyobb k�vek amlyen l�pkedve tudunk �tkelni a m�sik oldalra. A kert legnagyobb sz�ps�ge viszont pont ebben rejlik, vagyis a harmonikus v�ltoz�saiban. Itt a kis szigetek helyett csak f�lszigetek vannak.

S�t�l�kert^^

Teakaert
Ez a kertt�pus csak sokkal k�s�bb a Momoya-korszakban alakult ki. A k�rt sz�l�t�l egy szeg�llyel k�rbevett �sv�ny vezet a teah�zhoz, ami otthont ad a szertart�soknak. A szertart�s gazd�ja rendezi el a kertet �s a teah�zat is valamint � is takar�tja ki. A kertet �gy tervezik meg, hogy s�ta k�zben lehessen a legjobban megcsod�lni, vagyis azonn az �sv�nyen amelyen kereszt�l ellehet jutni a teah�zhoz. �ltal�ban bambusz ker�t�ssel vannak k�rbev�ve. Ezen a kapun bel�bve a vend�g r�gt�n az �sv�nyre t�r, ami elvezeti �t a szertart�s helyszin�re. Ez az �t k�lapokb�l vagy apr� kavicsokb�l �ll. A sz�l�n pedig k�vekkel vagy bambuszker�t�ssel d�sz�tik. A n�v�nyzete f�kb�l, bokrokb�l �s moh�b�l �ll. Elengedhetetlen kell�k itt a k�medence, amiben a vend�g megmoshatja a kez�t �s az ar�t a megtisztul�s jel��l. Ezt a kertt�pust ink�bb csak a gazdagabbak engedhetik meg maguknak. A t�bbi embernek b�relhet� teah�zakat adnak ki, amelyet a szertart�s idej�re kib�relhetnek.

Teakert^^

A legt�bb jap�n kertben m�r keverednek a k�l�nb�z� st�lusok.

(C)Kawaiik.gp